" A felhők fölött mindig kék az ég "

Generál együttes (Révész Sándor) - A felhők fölött mindig kék az ég 

"Ha mosoly helyett vendéged egy könnyes pillanat,
Elhagytak a jó barátaid.
Legyints egyet, ne gondold, hogy mindig így marad,
A derűs ég majd újból rád tekint.

Ha lábad elé halott fákról hull a rőt avar,
S megborzongat a hűvös őszi szél.
Legyints egyet, a tavasz úgyis visszajön hamar,
Addig, míg az emlék benned él.

A felhő fölött mindig kék az ég, kék az ég.
Menj el egyedül arra, s láthatod, láthatod.
A felhők fölött mindig kék az ég, 
Messze űzi minden bánatod.

A felhők fölött mindig kék az ég, 
Menj el egyedül arra, s láthatod.
A felhők fölött mindig kék az ég, 
Messze űzi minden bánatod.

Ha éjszakánként felriadsz, és csendesen bámulod,
Falak mentén megnőtt árnyakat.
A kedvesedre ne gondolj, ki hűtlenül elhagyott,
Keress inkább újabb álmokat.

A felhő fölött mindig kék az ég, kék az ég.
Menj el egyedül arra, s láthatod, láthatod.
A felhők fölött mindig kék az ég, 
Messze űzi minden bánatod.."